AI utópia - érvek a mesterséges intelligencia mellett
Fodor Tamás írása
Stephen Hawking: Az AI vagy a legjobb, vagy a legrosszabb dolog lesz az emberiség számára.
Hogyan teheti jobbá a világot a mesterséges intelligencia? Az AI gyors fejlődése alapvetően alakítja át a munkához, tanuláshoz és mindennapi élethez való viszonyunkat. Ahogy ennek az átalakulásnak a küszöbén állunk, kulcsfontosságú megérteni, hogyan befolyásolják ezek a változások a karrier lehetőségeket, az oktatást és magának a munkának a természetét. Ebben az írásban a főbb pozitív szakértői véleményeket, szempontokat és jóslatokat gyűjtöttem össze.
A mesterséges intelligencia fejlődése radikális változásokat hozhat az emberiség számára, de a jövő sikere nem garantált. Ha sikerül megfelelően irányítani az AI fejlődését, olyan világ jöhet létre, ahol a betegségek legyőzhetők, a szegénység csökkenthető, és az egyéni szabadságjogok megerősödnek. Az AI tehát nemcsak eszköz lehet a haladásra, hanem egy olyan világ megteremtésére is, amelyben az emberi jogok és a demokrácia valóban érvényesülnek.
Két részes a cikksorozat, melynek második részében a kockázatokat és az előttünk álló nehézségeket veszem sorra. Milyen kihívásokkal kell szembenéznünk, és mit veszélyeztetünk, ha figyelmen kívül hagyjuk a figyelmeztetéseket?
De kezdem is a pozitív jövőképpel és a lehetőségekkel.
Biztonság
A mesterséges intelligencia kulcsfontosságú az emberiség számára. Andrew Ng, az AI egyik vezető szakértője szerint az AI nemcsak, hogy megoldást kínálhat a világ legnagyobb problémáira – mint a szegénység és betegségek – , de körültekintéssel és megfelelő szabályozással biztonságosan integrálható a mindennapi életünkbe is. Ng az elektromosság bevezetését említi példaként, ahogy megtanultuk biztonságosan használni az áramot, és élni a lehetőségekkel, úgy képesek leszünk az AI-t is egyre biztonságosabbá tenni [https://www.ted.com/talks/andrew_ng_aiisntthe____problemitsthe____solution].
Dario Amodei az Antropic (Claude AI) alapítója és vezérigazgatója egy óriási esszében – Machines of Loving Grace címmel – fejtette ki véleményét a mesterséges intelligencia potenciális lehetőségeiről, és pozitív jövőképet tárt elénk. Szerinte a fejlett AI technológiák lehetőséget adnak arra, hogy a demokráciák előnyt szerezzenek a globális színtéren, potenciálisan erősítve a békét és az emberi jogokat. Úgy véli, hogy a demokráciák tág koalíciója képes lehet az AI-t olyan módon alkalmazni, amely elősegíti a szabadságot és egyenlőséget. Az AI nemcsak a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségeket csökkentheti, hanem hozzájárulhat egy igazságosabb és átláthatóbb jogrendszer kialakításához [https://darioamodei.com/machines-of-loving-grace].
Mindkét szakértő egyetért abban, hogy az AI megfelelő tervezése, szabályozása és fejlesztése nemcsak biztonságosabbá teszi a világot, hanem hatalmas lehetőségeket is nyit az emberiség számára. Az AI demokratizálhatja a tudást, javíthatja az életminőséget és elősegítheti a globális együttműködést.
Amodei írása ugyan kifejezetten a pozitív jövőkép bemutatására koncentrál, de azért is különleges az esszé tőle, mert nyilvános szerepléseiben óriási hangsúlyt fektet a potenciális kockázatok minimalizálására és a szabályozások fontosságára. Sokan kritizálják is ezen hozzáállása miatt, ám álláspontja szerint túl sokan fogalmaznak meg egyoldalúan pozitív véleményt az AI lehetőségeiről, számos grandiózus sci-fi-be illő elemmel tarkítva. Ezt a narratívát nem csak a messianisztikus AI cégvezetők és próféták, hanem a piaci folyamatok és befektetők is erősítik. Amodei szerint azonban most kell meghatározni azokat az alapelveket, amiknek köszönhetően a jövőben valóban a pozitív irányba billen a mérleg nyelve, és nem az emberiség összeomlása felé.
Gazdaság és foglalkoztatás
Dario Amodei szerint a mesterséges intelligencia munkavállalásra gyakorolt hatása nem csupán a ma ismert pozíciók, szektorok és munkahelyek eltűnését fogja okozni, hanem a munkaerőpiac komplex átalakulását. A legnagyobb veszélyben azok a pozíciók állnak, amelyek rutin feladatokat és jól meghatározott, alacsony szintű döntéshozatalt igényelnek, mint például az adatrögzítés és a belépő színtű ügyfélszolgálati állások – ezekre a területekre már eddig is nagy nyomást gyakorolt az automatizálás. Ezzel szemben sok szakma nem eltűnik, hanem fejlődik: az egészségügyi szakemberek például kevesebb időt töltenek rutindiagnózisokkal, és többet a magasszintű betegellátással.
Az AI új karrierlehetőségeket is teremt, mint például az AI-Ember Együttműködési Specialisták, akik az AI rendszerek és az emberi csapatok közötti munkafolyamatokat optimalizálják. Az etikai szakértők szerepe is felértékelődik, ahogy a szervezetek az AI alkalmazásának következményeivel foglalkoznak. Antropicnál jelenleg is filozófusok dolgoznak a Claude AI személyiségének kialakításán – számos komplex szempontot kell figyelembe venni egy kérdés megválaszolásakor, amik nekünk embereknek talán triviálisnak, sőt észrevétlennek tűnnek, azonban gépi tanítás során a rasszizmus, dezinformáció, biztonsági kérdések meglehetősen nehezen körülhatárolhatóak.
A hagyományos 8 órás munkanap egyre inkább elavulttá válik, mivel az AI rugalmasabb munkavégzést tesz lehetővé. A vállalatok egyre inkább az eredményekre és teljesítményre összpontosíthatnak, ami rövidebb munkahéthez és jobb munka-magánélet egyensúlyhoz vezethet. Az általános alapjövedelem (UBI) koncepciója is egyre nagyobb figyelmet kap, mint lehetséges válasz az AI által előidézett munkaerőpiaci változásokra.
Amodei úgy véli, hogy az AI fejlődése tehát nem csupán kihívásokat hoz magával, hanem lehetőségeket is kínál a munka világában. Megfelelő tervezés és szabályozás révén a mesterséges intelligencia hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez és a munkahelyek minőségének javításához. A jövőben a technológia nemcsak hatékonyabbá teheti a munkavégzést, hanem hozzájárulhat ahhoz is, hogy mindenki számára elérhetőbbé váljanak a szolgáltatások és javuljon az életminőség.
Ray Kurzweil, a mesterséges intelligencia egyik úttörő szakértője egy átfogó elemzést közölt az AI várható hatásairól a The Economistben. Kurzweil már 1999-ben megjósolta, hogy 2029-re az AI minden kognitív feladatban felül fogja múlni az emberi képességeket – ez a jóslat, ami akkoriban radikálisnak tűnt, mára széles körben elfogadottá vált a szakértők között. Írásában Kurzweil számos kulcsfontosságú területet azonosít, ahol az AI nem csak a digitális, hanem a fizikai világot is alapjaiban fogja megváltoztatni. Az energiaszektorban az AI már most is forradalmasítja a napenergia és akkumulátor technológiákat. A gyártás területén az AI jelentősen csökkenti majd az energia-, munkaerő- és nyersanyagköltségeket, miközben a számítástechnikai fejlődés továbbra is exponenciális marad [https://www.economist.com/byinvitation/2024/06/17/ray-kurzweil-on-how-ai-will-transform-the-physical-world].
Oktatás
A World Economic Forum (WEF) friss jelentése öt kezdeményezés alapján érvel a mesterséges intelligencia oktatásra gyakorolt pozitív hatása mellett. A szervezet szerint különösen nagy lehetőség rejlik az oktatási egyenlőtlenségek csökkentésében, hiszen jelenleg 220 millió gyermek nem vesz részt oktatási rendszerben, és a fejlődő országokban 10 éves gyermekek 70%-a nem tud egyszerű mondatokat sem elolvasni – Laura Frigenti Global Partnership for Education szervezet vezérigazgatója szerint [https://www.weforum.org/stories/2024/05/ways-ai-can-benefit-education/].
A jelentés öt sikeres kezdeményezést emel ki:
- Dél-Koreában 2025-től AI-alapú digitális tankönyveket vezetnek be az egyenlőtlenségek csökkentésére.
- Az Egyesült Arab Emírségekben személyre szabott AI-tutorokat alkalmaznak, ami már 10%-os teljesítmény javulást eredményezett.
- Az UNICEF AI-alapú digitális tankönyveket fejleszt fogyatékkal élő gyermekek számára.
- Maliban egy startup (Kabakoo) AI-mentorral támogatja fiatalok képzését, ami hat hónap alatt 44%-os jövedelem növekedést eredményezett a résztvevőknél.
- Brazíliában pedig az AI-alapú Letrus program jelentősen javította a diákok íráskészségét.
Dario Amodei szerint a jövőbeli sikerhez szükséges készségek gyorsan fejlődnek. A technikai kompetencia egyre fontosabbá válik, de nem úgy, ahogy sokan gondolják. Ahelyett, hogy mindenkinek programozóvá kellene válnia, a hangsúlyt elsősorban az AI képességeinek és korlátainak megértésére, kreativitásra és a digitális eszközök hatékony használatára kell helyezni.
Meglepő módon az emberi készségek minden eddiginél fontosabbá válnak. A kritikus gondolkodás, érzelmi intelligencia és kreativitás olyan képességek, amelyeket az MI jelenleg nehezen tud utánozni. A komplex problémák megoldásának, a hatékony kommunikációnak és az új helyzetekhez való alkalmazkodásnak a képessége egyre értékesebbé válik. Ezek a készségek nem csupán kiegészítői a technikai tudásnak – alapvetőek a sikerhez egy MI által támogatott munkahelyen.
Orvostudomány
Szakértők egyöntetű véleménye szerint az AI egyik legnagyobb pozitív hatása az orvostudomány különböző területeire van. Már most is számos gyakorlati példa mutatja a gépi tanulás, automatizálás, neurális hálók és adatkutatás egészségügyre gyakorolt hatását.
Sir Demis Hassabis brit mesterséges intelligencia kutató és vállalkozó. A Google DeepMind és az Isomorphic Labs vezérigazgatója és társalapítója, valamint a brit kormány AI tanácsadója. Demis Hassabis és a DeepMind története jól példázza az AI gyakorlati hasznát a tudományban. A 2016-os Go játékbeli siker után a cég az egészségügyi kutatások felé fordult, és megoldást kínált egy régóta fennálló problémára: a fehérjeszerkezetek előrejelzésére. Az AlphaFold rendszerük 2020 óta több mint 200 millió fehérje szerkezetét térképezte fel, amit ingyenesen elérhetővé tettek a kutatók számára. Ezt az adatbázist már sikeresen használják többek között környezetvédelmi célokra és ritka, kevésbé kutatott betegségek elleni vakcinák fejlesztésére. Hassabis szerint ez azonban csupán a kezdet.
Ray Kurzweil szerint is a legjelentősebb változások az orvostudományban várhatóak. Az AI lehetővé teszi biológiai folyamatok komplex szimulációját, és már most találunk AI által tervezett gyógyszereket klinikai teszt fázisban. Kurzweil meglehetősen optimista jóslata szerint 2029 és 2035 között elérhetjük azt a pontot, amikor az éves élettartam-növekedés meghaladja az egy évet, ami gyakorlatilag az öregedési folyamat megállítását jelentheti.
Az orvostechnológiai munkahelyekre gyakorolt hatást Andrew Ng a radiológia példáján keresztül szemléltette. Az AI inkább átalakította, mintsem megszüntette ezen állásokat. Az AI nem helyettesíti a radiológusokat, de az AI-t használó radiológusok kiszoríthatják azokat, akik nem használják ezt az új lehetősége
Eric Topol, a Scripps Research Institute professzora egy átfogó előadásban mutatta be az AI egészségügyi alkalmazásainak jelenlegi helyzetét és jövőjét. Elmondása szerint az AI-alapú képalkotó rendszerek már most is képesek olyan dolgokat észrevenni, amiket az emberi szem nem lát. Bár már közel 1000 FDA által jóváhagyott AI modell létezik, ezek többsége még nincs gyakorlati használatban. Az új rendszerek azonban forradalmi változásokat hozhatnak: képesek önállóan tanulni és rengeteg típusú adatot feldolgozni. Topol szerint az AI nem fogja helyettesíteni az orvosokat, de segíthet csökkenteni az adminisztratív terheket, és javíthatja a betegellátás minőségét. A jövőben az AI lehetővé teheti egyes betegségek, például a hasnyálmirigyrák korai felismerését, évekkel a tünetek megjelenése előtt [https://nihrecord.nih.gov/2024/11/22/topol-discusses-potential-ai-transform-medicine].
Dario Amodei szerint az elmúlt években jelentős fejlődés történt: míg korábban az AI modellek csak felcímkézett adathalmazokkal tudtak dolgozni – ami rengeteg emberi erőforrást emésztett fel – , mára már önálló tanulásra is képesek. Gyakorlati eredményeket is említ: egy svédországi, 80 000 fős vizsgálat kimutatta, hogy az AI által támogatott mammográfia hatékonyabbnak bizonyult a rák felismerésében, mint a kutatásban résztvevő orvosok. A retinafelvételek AI elemzése pedig számos betegség kockázatát képes már most is előre jelezni, a cukorbetegségtől az Alzheimer-kórig.
Számos biológus szkeptikus az AI hasznosságával kapcsolatban, ám Amodei szerint ez téves megközelítés: az AI-t nem egyszerű adatelemző eszközként, hanem “virtuális biológusként” kell elképzelni, aki képes a teljes kutatási folyamatot irányítani és felgyorsítani.
A történelem azt mutatja, hogy az áttörő biológiai felfedezések – mint például a CRISPR génszerkesztés vagy az új mikroszkópiás technikák – általában kis számú különösen tehetséges kutató munkájából származnak. Ezek a felfedezések gyakran évtizedekkel később születnek meg, mint amikor már technikailag lehetségesek lettek volna: például a CRISPR alapjául szolgáló mechanizmust már a ’80-as években ismerték, mégis 25 év kellett ahhoz, hogy rájöjjenek, hogy génszerkesztésre használható. Az AI drámaian felgyorsíthatja ezt a folyamatot.
A várható eredmények forradalmi jelentőségűek lehetnek. A rák területén 95%-os halálozás csökkenés is elérhető lehet személyre szabott, genomalapú kezelésekkel. A genetikai betegségek nagy része megelőzhetővé válik fejlett embrió-szűréssel, míg a már meglévő eseteket továbbfejlesztett CRISPR technológia gyógyíthatja. Az Alzheimer-kór végre megérthető és megelőzhető lehet, bár a már kialakult károsodások visszafordítása továbbra is kihívást jelenthet. Topol mellett ő is kitér a várható élettartam kérdésére, szerinte az öregedési folyamat lassításával az emberi élettartam akár 150 évre is növekedhet – ami bár radikálisnak tűnik, de arányaiban nem nagyobb ugrás, mint amit a XX. század már elért.
Mindez a “biológiai szabadság” új korszakát hozhatja el, ahol az embereknek sokkal nagyobb kontrolljuk lesz saját testük felett. A súly, a fizikai megjelenés, a szaporodás és más biológiai folyamatok az egyén irányítása alá kerülhetnek. Ha mindez megvalósul a következő 7-12 évben, az példátlan humanitárius áttörést jelentene, gyakorlatilag megszüntetve azokat a betegségeket és korlátozásokat, amelyek évezredek óta kísértik az emberiséget.
